A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Jászai Mari-díjas színművészét március 14-én Nyíregyháza díszpolgárát Kiváló Művész-díjjal tüntették ki! Szívből gratulálunk!
A nyíregyházi színház Nagyszínpadán 2014. március 8-án William Shakespeare Coriolanus című művét mutatják be, a Bodolay Géza rendezésében.
A Coriolanus Shakespeare legpolitikusabb drámája. 1608 táján írta, Plutarkhosznak a Párhuzamos életrajzok-ban fellelhető történetéből. Bár még az is lehet, hogy Coriolanus soha nem élt, a római hősmonda a köztársaság őskorába helyezi, mintegy félévezreddel Krisztus elé. A legenda szerint már kamaszként az elűzött király párthíveit kaszabolta, majd a Rómával ellenséges volszk törzzsel vívott háborút, elhódította városukat: Coriolit, innen nyerte melléknevét. Konzulnak jelölik, és majdnem megválasztják, ám utóbb minden ellene fordul…
Móricz Zsigmond Színház 2014-ben is csatlakozik a Mindenütt Nő elnevezésű országos programsorozathoz.
A program keretén belül Székhelyi Edith megyei príma díjas festőművész kiállítása tekinthető meg Játékaim címmel a Móricz Zsigmond Színház emeleti galériájában.
A színházi világnapot a Nemzetközi Színházi Intézet (ITI) bécsi közgyűlésének határozata alapján 1962 óta tartják meg március 27-én, annak emlékére, hogy 1957-ben ezen a napon volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. Az ITI 1975-ös kongresszusa határozott arról, hogy 1978-tól a világ valamennyi országában üzenettel köszöntsék e napot. A köszöntőt minden évben egy-egy neves színházi szakember vagy drámaíró fogalmazza meg.
A nyíregyházi színház Nagyszínpadán 2014. március 8-án William Shakespeare Coriolanus című művét mutatják be, a Bodolay Géza rendezésében. Március 22.-én a Dezsavű Színkör előadását tekinthetik meg az érdeklődők, a hónap végén pedig a XXV. Országos Diákszínjátszó Találkozó regionális döntője kerül megrendezésre.
A Móricz Zsigmond Színház 2014-ben is csatlakozik a Mindenütt Nő elnevezésű országos programsorozathoz.
Székhelyi Edit megyei príma díjas festőművész kiállítása látható Játékaim címmel március 8. – tól a Móricz Zsigmond Színház emeleti galériájában.
A kiállítás megnyitójára 2014 március 8. 18:30-kor kerül sor. A megnyitón köszöntőt mond Dr. Tasnádi Csaba igazgató – főrendező és a kiállítást megnyitja Balogh Géza szobrász- és festőművész.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház kórusa, mely az elmúlt évadokban méltán aratott sikert mind a kritika, mind pedig a közönség körében, ezúttal előlép és főszereplővé válik Verdi Nabuccójában. A négy felvonásos mű ugyanis a világ zeneirodalmának egyik grandiózus kórusoperája. A babilóniaiak és zsidók, leigázók és leigázottak konfliktusáról (is) szóló történetet az előadás kiemeli a bibliai korból, és kozmikusabb térbe és időbe helyezi. Az opera középpontjában egy világtörténelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek, más összefüggések irányítják az életet, mint korábban. A Nabucco ebben az értelemben nem csupán a szabadságért, a nemzeti függetlenségért való küzdelem ikonikus története, hanem egy opera a hitről, Istenbe és egymásba vetett töretlen hitünkről. Arról a tanulságról, hogy ha nem népek közötti viszályokra és családi drámákra fordítjuk energiáinkat, hanem megértjük az idők szavát, akkor megtaláljuk az Istenhez vezető utat és az emberiség életének tovább folyását. Kesselyák Gergely értelmezésében a mű kulcsmondata Zakariás, a zsidó főpap szájából hangzik el: „Istent szolgálva királyok királya leszel.”
„A MASZK Országos Színészegyesület kezdeményezésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a MASZK a színészek erkölcsi megbecsülése és a társadalmi rangjának emelése céljából 2001-ben díjat alapított a pályakezdő színészek és a pályájuk delén túl lévő színészek számára.
A SOÓS IMRE „ PÁLYAKEZDŐ ” DÍJAT azok a fiatal színészek kaphatják, akik legfeljebb öt éve vannak a pályán, kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtanak, és állami művészeti díjat nem kaptak.
Tomku Kinga nyíregyházi, kortárs szépíró művét, a Jonatán és a többiek című zenés mesejátékot Silló Sándor rendezésében a Nagyszínpadon tekinthetik meg a kicsik és a gyermek lelkű felnőttek.
„Volt egyszer, hol nem volt, azaz még mindig megvan, nagymamám kertjében egy öreg almafa. Réges-rég az ükpapája ültette. Élt ezen a fán az ágak között egy szép alma. Mivel legfelül lakott, soha nem tudták leszedni, így érhetett meg ilyen szép kort. Egyszer ez a bölcs öreg összehívta a fiatalokat, és ekképp szólt hozzájuk: Ti nem szeretnétek tudni, mi van a gyümölcsösön kívül? Hogyan élnek mások? Erre a sok kis alma mind leszedte levelét, és levélben meghívták a Föld összes gyümölcsét egy nagy találkozóra.”
