KulturSzalon

Az 1514. évi magyar parasztháború számos hasonlóságot mutat a huszita felkelésektől az 1525. évi német parasztháborúig ívelő kelet-közép-európai megmozdulás sorozattal, de leginkább az 1498. évi belső-ausztriai parasztfelkeléssel rokonítható.

 

A felkelés előkészítés nélkül hihetetlenül gyorsan robbant ki és radikális programjával a mai napig újra és újra az érdeklődés homlokterébe kerül.

 

 Az elmúlt évszázadban többször is átértelmezték a felkeléshez vezető okokat és következményeket, Dózsa György személyét pedig korától elválasztva minden kor a maga szemszögéből ítélte meg. Az ötszáz éves évforduló jó alkalmat biztosít a legújabb tudományos kutatási eredmények bemutatására és a szélesebb közönséggel történő megismertetésére.

 

 2014. november 6-án és 7-én Nyíregyházán a Jósa András Múzeum ad otthont annak a konferenciának, amelyen a korszak legkiválóbb kutatói tartanak előadást. A két nap alatt 16 előadás hangzik el a MTA BTK Történettudományi Intézete, a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport (a MTA – Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Szegedi Tudomány Egyetem – MNL Országos Levéltár), a Pécsi Tudományegyetem, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, a Nyíregyházi Főiskola kutatóinak részvételével. Az előadások foglalkoznak a parasztháború lehetséges gazdasági okaival, az oszmán ellenes keresztes hadjáratokkal, az 1514. évi törvénykezéssel. Arról is szó esik milyen szerepe volt a váraknak a parasztháborúban, Dózsa és Ecsedi Báthori István temesi ispán seregeinek első találkozásáról, miért lázadtak fel a nemesek és csatlakoztak Dózsa seregéhez, hogyan ítélik meg külföldön a parasztháborút, hogyan jelenik meg a régi magyar irodalomban 1514, ill. hogyan alakul Dózsa megítélése a különböző korszakokban és még sok érdekességet tudhatunk meg erről a korról.

 

Forrás: josamuzeum.hu