Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
álmosan szorongó
mint álmosan szorongó

könnyező földutak
olyan ez a délután
nyirkos
ragadós pocsolyák
zuhannak a földre egymás után
koszos vattacsomó most az ég
és én szédülten keresem azt a fényt
amit vér-lángú hajnalon megvillanni láttam
kergetem mint hívogató látomást
nem mondhatok le róla
Tűz-kergetővé váltam
mert Fény kell MOST!
a világosságnak szét kell áradnia
öntsenek el mindent a Lángok
most otthontalan bolyongok
de majd az Igazság fényénél
újra Hazatalálok
Komáromi János verse











