KulturSzalon

„A vasfüggöny emlegetése szerény történelmi tudásról tesz tanúbizonyságot.” Kovács Zoltán kormány-szóvivő utalt arra az ATV stúdiójában 2015. augusztus 21-én, hogy akiknek nem tetszik a magyar-szerb határon épülő kerítés, összekeverik a rendszerváltás előtt éktelenkedő, villanyárammal rázó, aknamezővel súlyosbított vasfüggönnyel.

 

Nem világos, hogy az elektronikus vasfüggöny emlegetése miért tanúskodna szerény történelmi tudásról. Az viszont tény, hogy a Vasfüggöny fájlom harminc idézetéből hat a rendszerváltás utáni negyedszázadból való, az összes többi tavalyról és idénről. Van tehát egy retro fogalmunk, amelyet két folyamatra használtunk: kevésbé a Kádár-rendszer elszigetelődésére a Nyugattól, leginkább pedig az Orbán-rendszer elzárkózására az migránsoktól. Most ismerkedünk egy harmadikkal, a digitális határzárral. A Vas Népe című szombathelyi napilapban olvasom, hogy immár két hete nem lehet fogni az osztrák tévécsatornákat. Akik korábban vásároltak vagy eszkábáltak egy antennát, és addig forgatták, amíg megfelelő irányba nem állították, foghatták a sógorék közszolgálati adásait. Most gyökeresen megváltozott a helyzet, október 27-én Ausztria átállt a földi digitális sugárzásról a DVB-T2-re.

 

Nem tudom, vajon a határ innenső oldalán hány antennás nézőt érint a digitális határzár, van azonban egy követett adatom. A Kisalföld című győri napilap sokáig azért jelent meg százezernél több példányban, mert közölte az osztrák tévéprogramot. Ahogy kivettem a szombathelyi újság cikkéből, az intézkedésnek tulajdonképpen nem kéne túl nagy feneket keríteni. Az érintett nyugatmagyarok kicserélik a régi dekódert egy újjal, és a műveletet megúszható tízezer forintból. Ennyit megér. Csakhogy az osztrák médiahatóság trükköt csempészett az akcióba: a kódoláshoz regisztrálni kell, és ezt csupán azok tehetik meg, akiknek van lakcímük Ausztriában.

 

Nem valószínű, hogy a sógorék épp velünk akartak kibabrálni. Elvégre a digitális vasfüggöny nemcsak bennünket rekeszt ki a tévéik látványából, hanem a szlovén, olasz, svájci, német, cseh és szlovák antennásokat is. A felsoroltak közül csupán Svájc nem tagja az Európai Uniónak. A többiek - például a kerítéssel kísérletező Magyarország - ismerkednek ama gyakorlattal, hogy a XXI. században, a digitalizáció korában rájuk nézve milyen következménnyel jár, ha egy szuverenitásához foggal-körömmel ragaszkodó nemzetállam kiszigeteli magát az uniós közösségből.