Belépés
Beküldés
Jelenlegi hely
Komáromi János: hullt levél
hullt levél motoz
néma a táj
éj-harang kondul
már semmi se fáj
denevér röpte
egér-vágyaknak
esélye sincs
foszlott szárnyaknak
árnyékom mozdul
maradok én
fekete csónak
az éj-tengerén

süvöltő gondolat
elalszik bennem
fülledt éjszaka
megfagy köröttem
kopár árnyékom
házfalon fakul
jön-megy a nappal
majd bealkonyul
hány év volt már
szemem sem rebben
szívem dobbanása
visszhang fülemben
koppan a lépés
porlik a levél
száradó könnycsepp
a múlt ennyit ér











