KulturSzalon

 

 

 

 

A darab A fából faragott királyfi „előjátékaként” is értelmezhető. Az ember érzelmei, eszméi, küzdelmei szólalnak meg a műben hol sejtelmesen, hol kirobbanó erővel. Liszt az egész élet érzelmi hullámzását jeleníti meg benne, a gyengéd, tragikus, viharzó, ábrándozó, majd harcias hangulatok váltakozása pedig szinte kínálják a művet a táncszínpadi vizuális megjelenítésre.

 

 

 

 

 

A mese története szimbolikus értelmű. A Királyfi beleszeret a Királykisasszonyba, ám a Tündér parancsára fellázadó természet nem engedi, hogy találkozzanak. A Királyfi bábut készít, hogy kicsalogassa a Királykisasszonyt a várából, de a lány az igazi Királyfi helyett a fabábot választja. Az erdő királyaként visszatérő Királyfit már szívesen fogadná a Királykisasszony, ekkor viszont a Királyfi már elfordul tőle. A gőgös és öntörvényű leány szégyenében eldobja királyi ékességeit, a Királyfi ekkor megszánja, magához vonja, és együtt indulnak végtelen útjukon.

 

Bartók a táncjáték szereplőit a népzene világos körvonalaival rajzolja meg. Romantikus természet- és lélekzenék, groteszk dallamok, a mesei hangvételt szolgáló népdalszerű melódiák segítik a darabot, melyre korszerű és élvezetes tánckompozíciók alkothassanak a mesét és a zenét kedvelő kicsik és nagyok számára.

 

 

 

 „Azt hiszem, maga is megfigyelte már, hogy a test gyönyöre, mely valóban a legfőbb vonzerő a két nem között, mégsem elegendő ahhoz, hogy összetartson egy férfit és egy nőt. Igaz ugyan, hogy előtte jár a vágy, mely arccal fordítja őket egymás felé, de mindjárt nyomában jön a csömör, s ők sietnek egymásnak hátat fordítani.” /Choderlos de Laclos: Veszedelmes viszonyok/

 

 Mozart zseniális muzsikája óriási inspiráló erővel hat. Műveit hallgatva ösztönösen mozgásba lendül a test, egészen sajátos képi és mozgásvilágot kelt életre, általa - úgy érzem - egy másik szférába lépek. Zenéje a rokokó világ játékosságát, a férfi-nő viszonyt, szövevényes testi-lelki kapcsolatainkat juttatja eszembe; ha hallgatom, a 18. századi francia budoárok rafinált világa jelenik meg képzeletemben. Előadásunkban apró jelenetek sorában kel majd életre egy képzeletbeli rokokó kastély titkos világa sok helyzetkomikummal. Lesz benne szerelem, féltékenység, ártatlan kíváncsiság, finom és pajzán gondolatok, párok, szerelmi háromszögek, izgalmas kapcsolatok, álmok - ébredések, cselszövések és praktikák - szépség és finomság: a tánc, a zene és a látvány egységében.

Vincze Balázs

 

 A „Folklór-kalendárium” sorozatát „Téli tánc” címmel folytatja a Honvéd Táncszínház.

 

A sorozat első részében, a „Táncoló tavasz” című produkciónkban nem csupán a magyar népszokásokkal ismertettük meg a közönséget, hanem bemutattuk hazánk soknemzetiségű népének hagyományos táncait, dalait, öltözetét, nyelvét és nemzeti szokásait a tavaszi ünnepkörben. 

 

 

 

 

 

 

A méltán világhírű mű szereplői, története, tematikája és mondanivalója öröktörvényű emberi tulajdonságokról mesélnek.

A főhős, Philies Fogg, pozitív tulajdonságai, mint a humanizmus, a becsület, az adott szó és az egészséges versenyszellem olyan emberi tulajdonságok, melyre gyermekeinket és ifjúságunkat nap, mint nap tanítani kell. A föld körüli út során különböző kultúrákat, életszituációkat és a mi feldolgozásunkban változatos táncokat mutat be a darab a nézőknek. A tánc kitűnő kifejezési forma, a mozdulatok egyértelműen érzékeltetnek egyetemes érzelmeket, mondanivalót. A tánc nonverbális nyelve segít bemutatni a világ változatosságát, a kulturális sajátságokat, közös emberi értékeket.

A mese végén, mint ahogy az kell, győz a jó. Kiderül, hogy a cél maga a megtett út és minden lehetőség közül győz a szerelem, melyre főhősünk egy indiai hercegnő személyében talál.

 

 

Amennyiben létezik, és hát hogyne létezne helyspecifikus - történetesen magyar (közép-európai) - mentalitás (művészet, humor, tudomány, filozófia), úgy nyilván a falfirkának (a graffitinek) is van csak minket jellemző sajátossága, un. 'nemzeti karaktere'. Ezt mutatja meg a Dunaújvárosi Bartók Táncszínház MAGYAR GRAFFITI címmel táncrajzként.