Jelenlegi hely
Szép álmokat “Lilith”!
2014. június 23. 15.29 | admin
Meredith, azt hiszem szépen bemutatkoztál,
mikor megjelentél drappszínű virágok között a plafonból,
mint egy megkopott fénykép
Ismerhetnél! Ha ismernél tudnád,
hogy nem izgat a fulladás,
legfeljebb csak azért, hogy levegőhöz jussak.
De te mégis mellkasomra telepedtél volna
hogy kihasználd mozdulatlanságom
álmodok csak, zsibbadok csak
mintha kéjgázt szívtam volna
legalább hasonlataim vannak,
az álom olyan mint a pezsgő séta egy múzeumban
ahol nem kövülsz meg a tárlattal
Minden virágos volt, kék és sárga
minden olyan mint a felhajtott szoknya
álmokkal jelentkezni alváscentrumban
álmomban is gyanús,
úgysem távolítanak el Meredith,
de nem is vetnek nagyító alá
a plafonban létezel élsz és alszol
drapp virágokból szősz hálót mint a pók
melyet kivetni készülsz rám
mikor kikelve magamból sokszorozódnám
egy magasabb rezgésszámú gyönyör felé
te akkor jössz gyanútlanul míg koncert zajlik bennem
csak a frekvenciát ne piszkálnád,
csak mozogni engednél Meredith
ha ismernél tudnád,
a kötözős pornó nem az én világom
így emléked sem lesz sosem lebilincselő
ahogy ébredek te újra a plafonba süppedsz
egy domina arckifejezésével
és gondolod belém, hogy találkozunk még
és ebben is csak az a szomorú, hogy én is ezt érzem
igazán hagyhatnál lomoszkálni autoszkÛpi·mban
de nem, de nem te visszatartassz a lélegzetemmel együtt
akkor vagy boldog ha már könyörögve felnyögök
nem hagyod, hogy kikeljek a tüdőszínből
mint a szirének zengsz valami áriát
ami előbb ijesztő, és csak később barátságos
míg nem piszkálod tovább a frekvenciát
nem akarom, nem, nem és nem, hogy uralkodj rajtam
te csak érzed és annál erőszakosabbá válsz
minnél inkább kapkodnám a levegőt,
te annál inkább ülsz a mellkasomon
nem nem nem akarom, hogy uralkodj rajtam
sem bőrdíszműben sem pedig meztelenül
majd te eldöntöd mennyi érzéstelenítőt adsz - mondod
én nem fekszem össze veled
az mégis olyan lenne mintha magammal közösülnék
a részem vagy, de neked csak az aktus kell
csak abból táplálkozol ha fulladozni látsz
Èn meg ébredek úgy mint aki hajótörött
a szoba apró szigetvilág
mindenki érez, de hajót senki se lát
Zsuponyó Gábor
